Diabétesz

2010. 10. 20.

A diabéteszről

Hazánkban kb. 800 000 cukorbeteg él.

Röviden a diabétesz történetéről


A cukorbetegség (diabetes mellitus, diabétesz) évezredek óta ismert. A betegséget már időszámításunk előtt 1550-ben leírták. Az indiai Susruta az i.e V-VI. században észlelte, hogy a betegek vizelete mézízű és vonzza a rovarokat. Már ő ismerte a cukorbetegek két nagy csoportját – az idősebb, elhízott betegek csoportját és a fiatal, vékony betegekét, akik akkoriban csak rövid ideig éltek.
Azt, hogy a betegség egyik jellemzője az édes vizelet ürítése, Euróban csak a XVII században ismerte fel újra Thomas Willis. Paul Langerhans 1869-ben írta le a hasnyálmirigyben elhelyezkedő sejteket, melyek csoportokat, szigeteket alkotnak. Róla nevezték el az ún. Langerhans szigeteket. Ezekről kiderült később, hogy sejtjei, a béta-sejtek egy fehérjeszerű anyagot, inzulint termelnek. Az inzulint 1921-ben fedezte fel Torontóban Frederick Banting, Charles Best, James Collip és J. Macleod. Az inzulin felfedezése óriási jelentőségű volt, hiszen rengeteg ember életét mentette meg. A felfedezést 1923-ban Nobel-díjjal ismerték el. (A diabétesz történetéről bővebben itt olvashat.)

 

Cukorbetegség a világban és Magyarországon


Becsült adatok szerint legalább 246 millió ember szenved cukorbetegségben a világon és ha a jelenlegi tendenciák nem változnak, akkor 2025-re megduplázódik a számuk.

Sajnos nincsenek pontos hazai adataink a betegek számára vonatkozóan. A cukorbetegek számát kb. 800.000-re becsüljük, a betegeknek csak mintegy fele tud a betegségéről. A félmilliónyi ismert hazai cukorbeteg közül mintegy 30.000 lehet 1-es típusú cukorbeteg. A 15 éves kor alatti 1-es típusú betegek száma 2200-2500 közötti.
Meg kell állapítani, hogy mind az 1-es , mind a 2-es típusú diabétesz gyakorisága folyamatosan emelkedik hazánkban. A 2-es típusú cukorbetegség esetében ennek alapvető oka a járványszerű elhízás, az egészségtelen, mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás. Ez jelzi a megelőzés lehetőségeit – mozgás, egészséges táplálkozás.

 


Mi is cukorbetegség ?


A diabétesz mellitusz több betegséget rejt magába, melyek közös jellemzője az emelkedett vércukorszint. A diabéteszt, mint szindrómát, tünetcsoportot is szokták e miatt említeni. A diabétesz lényege, hogy elégtelen inzulin elválasztás és/vagy hatás miatt emelkedik a vércukorszint és ez károsítja a szervezetet. Nem megfelelő kezelés esetében szövődmények alakulnak ki.
A gyomor mögött elhelyezkedő hasnyálmirigy un. béta-sejtjei termelik a már említett inzulint. Az inzulin teszi lehetővé, hogy táplálékunk egyik fő energiahordozóinak, a szénhidrátok többségének alapköve a szőlőcukor (glukóz) hasznosuljon. Az inzulinra érzékeny szervek, az izom, zsír és máj sejtjei csak az inzulin segítségével tudják a glukózt felhasználni. Amennyiben nem termelődik megfelelő mennyiségű inzulin vagy az inzulin nem fejti ki a szokásos hatást, mert érzéketlenné válnak az inzulinra érzékeny sejtek, akkor emelkedik a vércukor (glukóz) .

Akkor beszélünk diabéteszről, ha a betegek éhomi vércukorszintje (legalább 8 órával étkezés után) ismételten eléri, vagy meghaladja a 7 mmol/l-t. Akkor is cukorbetegséget állapítunk meg, ha a bármikor mért vércukor eléri, vagy meghaladja a 11,1 mmol/l-t és a betegnél jellegzetes tünetek jelentkeztek.
Bizonytalan esetekben, vagy szűrés jelleggel szokták alkalmazni az ún cukorterhelést (OGTT). Ennek lényege, hogy terhelés előtt (legalább 12 órás éhezés után) és 75g glukóz elfogyasztása után 120 perccel mérik a vércukorszintet. Abban az esetben, ha a terhelés előtti vércukorszint 7 mmol/l alatti, a 120 perces pedig 7,8 és 11,1 mmol/l közötti akkor ún. csökkent glukóztoleranciáról (CSGT vagy IGT) beszélünk.
A glukóz normális szintjének felső határa 6 mmol/l a vénás plazmában. Ha az éhomi vércukorszint 6,1 és 6,9 mmol/l közötti, akkor ún emelkedett éhomi vércukorszintről beszélünk (rövídítése IFG).

A csökkent glukóztolerancia és az emelkedett éhomi vércukorszint még nem diabéteszt jelent, de kóros, mert a szénhidrátanyagcsere zavarát jelzik. Az esetek jelentős részében később diabétesz alakul ki, illetve nő a szív-érrendszeri betegségek veszélye.

 

Milyen tünetek alapján merül fel a cukorbetegség gyanúja ?
 

A betegség tünetei változatosak, hiszen a tünetmentes véletlen felfedezés mellett a drámai kezdet, akár kóma is előfordulhat.
A magas vércukorszint, az ún. hiperglikémia esetében megnő az ürített vizelet mennyisége. Ez annak következménye, hogy bizonyos vércukorszint felett (általában 10 mmol/l felett) a vizelettel glukóz is ürül és az ürülő cukor vizet ragad magával. A vízvesztés pedig szomjúságérzetet okoz. Előfordul, hogy elhúzódó sebgyógyulás, ismételten jelentkező pattanásos bőrbetegség, viszketés, nőgyógyászati folyás hívja fel a figyelmet a cukorbetegségre. A hiperglikémia miatt szemészeti szövődmény alakulhat ki, látászavar is jelentkezhet. Lehetséges, hogy a szemészorvos a szemfenéken észlelt jellegzetes elváltozások alapján hívja fel a diabéteszre a figyelmet. Megtartott étvágy mellett a testsúly csökkenhet, mivel a glükóz nem tud beépülni a szervezetbe. A beteg a tünetekhez hozzászokhat, ezért előfordul, sajnos nem is ritkán, hogy a diabétesz szövődményeit észleli először az orvos.
 


Forrás:  http://www.diabetologia.hu/betegtaj/content/view/13/29/