Tiotropium hatása nem maradt el a salmeterolé mögött

a kis dózisú inhalált glükokortikoidot tiotropiummal egészítették ki (naponta 1x18 μg); megduplázták az inhalált glükokortikoid adagját (naponta 2x160 μg); illetve salmeterolt (LABA; naponta 2x50 μg) adtak a kis dózisú inhalált glükokortikoid mellé. Az elsődleges vizsgált eredmény a reggeli kilégzési csúcsáramlás (PEF) volt, a másodlagosak az 1 másodpercre eső erőltetett kilégzési térfogat (FEV1), a tünetek és az életminőség. A legfontosabb összehasonlítás a tiotropiumos és dupla adagú glükokortikoidos kezelés összevetése volt; a tiotropiumos és a salmeterolos kezelés között non-inferioritási összehasonlítást végeztek.

A tiotropium jobban növelte a PEF-et és a FEV1-et, és hatékonyabban csökkentette a tüneteket, mint a dupla adag glükokortikoid. Ez nem volt igazán meglepő, mivel csak olyan betegeket válogattak be a vizsgálatba, akiknél vagy bronchodilatációs reakciót tapasztaltak, vagy pozitív volt a metakolinra adott válaszuk. Az igazán váratlan és izgalmas eredmény az volt, hogy a tiotropium hatása nem maradt el a salmeterolé mögött.

A tiotropium mint az asztma gyógyszere

Noha krónikus obstruktív tüdőbetegségben már 2004 óta alkalmazzák a tiotropiumot, és a rövid hatású antikolinerg szereket használják az asztma gyógyításában, csak mostanában támadt fel az érdeklődés a tiotropium mint az asztma gyógyszere iránt. Peters és munkatársai vizsgálata nem áll egyedül – számos kisebb-nagyobb tanulmány folyik most is a tiotropium asztmában való alkalmazhatóságával kapcsolatban.
Kérdés, hogy a tiotropium adásával járó kockázat kisebb-e, mint a LABA szereké. Singh és munkatársai nemrég elvégzett tanulmánya arra utal, hogy kapcsolat áll fenn a tiotropium és a kardiovaszkuláris események között. Azonban egy nagy adatbázis ezután elvégzett elemzése és egy nagy klinikai vizsgálat eredményei arról győzték meg az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóságát (FDA), hogy a tiotropium nem növeli meg a kardiovaszkuláris események vagy a halál rizikóját.

A szer hörgőtágító hatása azonban elfedheti a háttérben levő légúti gyulladás jeleit. Ha széles körben fogják alkalmazni a tiotropiumot az asztma kezelésére, akkor alaposan fel kell mérni, hogy milyen kockázatokkal jár ebben a betegpopulációban.

Mit jelentenek ezek az eredmények a gyakorló orvos számára?

Peters és munkatársai eredményei bíztatóak, de a kezelés rövid tartama miatt a vizsgálat nem adhatott választ arra, hogy – a LABA-hoz hasonlóan – ritkábbá teszi-e a tiotropium az asztma akut fellángolásait. További vizsgálatokra lesz még szükség annak eldöntéséhez, hogy a tiotropium helyettesítheti a LABA szereket. Mindazonáltal már most vannak orvosok, akik a LABA (salmeterol, formoterol) helyett tiotropiumot kezdtek alkalmazni.

Forrás: Lewis J. Smith: Anticholinergics for Patients with Asthma? New England Journal of Medicine 2010; 363:1764-1765.

Dr. Weisz Júlia

Forrás: http://www.medicalonline.hu/cikk/antikolinerg_szerek_az_asztmas_betegeknek_